Hemzsegnek a furcsaságok a kísérleti tankönyvekben, ismét emelkedett az Ausztriában továbbtanuló magyar diákok száma, virágzik a "portfólióbiznisz" - ezek voltak a hét hírei.
Strasbourgig mehet az egyik legnépszerűbb tankönyvkiadó
Kártérítési pert indít a Mozaik Kiadó, miután a köznevelésért felelős államtitkár levelében arra szólította fel az állami iskolákat, hogy a KLIK által összeállított javasolt listából válasszanak tankönyveket a jövő évre.
Az egyik legnépszerűbb kiadó korábban 340, most mindössze 38 kiadvánnyal szerepel a jegyzékben, úgy, hogy a diákok és a tanárok nemcsak a könyvektől, de a hozzájuk írt ingyenes digitális segédletektől is elesnek a jövőben, ha csak ebből a kínálatból lehet választani. A Mozaik Kiadó milliárdos vesztesége miatt kártérítési pert indít, de Reményfy Tamás, a kiadó igazgatója most úgy látja, meg sem állnak Strasbourgig. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Hemzsegnek a furcsaságok a kísérleti tankönyvekben
Míg az európaiak istene egyedül van, addig a görög istenek egészen mások, "ők többen vannak" - így definiálja az egy- és többistenhitet a kilencedikes kísérleti irodalomkönyv. A kísérleti tankönyvekről itt olvashattok.
Még többen tanulnak Ausztriában
Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése. 906 magyar diák kezdte meg a 2013/2014-es tanévet valamelyik osztrák felsőoktatási intézményben, összesen 2648-an járnak kinti főiskolára, állami vagy magánegyetemre - derül ki az Ausztriában tanuló magyar diákok egyesületének (MDE-VUS) friss adataiból.
A magyar hallgatók többsége - 1483-an - a három legnépszerűbb bécsi egyetemen, az Universitat Wien, a Wirtschaftsuniversitat Wien és a Technische Universitat Wien képzésein tanul. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ennyit keresnek a 20 legnépszerűbb alapszakon végzettek
Mennyit lehet keresni a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki vagy az ápolás és betegellátás alapszakokkal? Az idei felvételin is ezek a legnépszerűbb BA- és BSc-képzések - a friss diplomások átlagfizetéséről itt olvashattok.
Virágzik a "portfólióbiznisz"
Már nemcsak diplomamunkák és szemináriumi dolgozatok, hanem tanári portfóliók készítését is vállalják a szakdolgozatírásra specializálódott vállalkozások. Más cégek "villámfelkészítő" anyagokat kínálnak a minősítési eljárásra jelentkező pedagógusoknak, de van olyan vállalkozás is, amely hat-hétezer forintért szemináriumot szervez a dokumentumok elkészítéséről. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
"A WC ablakán beesett egy puska"
Amíg az érettségire készül az ember, a vizsga gondolatától is kiveri a víz, utólag viszont jókat lehet sztorizgatni az írásbelit lekéső osztálytársakról, a figyelemelterelés bajnokairól (a vizsgaelnököt non-stop etető-itató szülőkről), na meg a másnapos szóbelizőkről. Fórumokon közzétett történetekből szemezgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
