Marad az ELTE rektora, megvolt az idei érettségi első hete, az emelt szintű angolérettségi egyik feladata kiverte a biztosítékot a végzősöknél. Ezek voltak a hét hírei.
Lezajlott az érettségi első hete
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, kedden a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol nyelv, pénteken pedig a német nyelvi érettségit írták meg a végzősök. Jövő héten biológiával, kémiával, földrajzzal és informatikával folytatódnak az írásbeli vizsgák. Az idei érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
"Alattomos húzás volt" - egyre többen követelik az angolérettségi felülvizsgálatát
Sok panasz érkezett az Oktatási Hivatalhoz és a vizsgaszervező középiskolákhoz a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik - a hallás utáni szövegértést mérő - része, valamint az ahhoz kapcsolódó hanganyagok miatt - tudta meg az eduline. A Facebookon létrehozott tiltakozó csoportnak több mint 2200 tagja van, a diákok petícióját eddig 1600-an írták alá. A cikk folytatását itt olvashatjátok.
Az Oktatási Hivatal szerint megfelelő volt az emelt szintű angolérettségi hanganyaga
A vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő volt, a hanganyag pedig „minden tekintetben” megfelel a vizsga előírásainak – így reagált az Oktatási Hivatal és a tételkészítő bizottság arra, hogy több diák és szülő tenne panaszt a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik része miatt. A cikk folytatását itt olvashatjátok.Marad az ELTE rektora
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a jelenlegi rektorokat javasolja az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Rabbiképző élére. Így Mezey Barna 2017 júliusáig maradhat az ELTE élén, Schőner Alfréd pedig 2018 júniusáig töltheti be a zsidó egyetem rektori posztját.
Újdonság: október 31-ig vállalhatnak diákmunkát a friss diplomások
Ezen a nyáron már a végzett hallgatók is dolgozhatnak - október 31-ig még diákként, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztathatják a júniusban-júliusban végzett, nappali tagozatos hallgatókat. A cikk folytatását itt olvashatjátok.
Eltűnnek a só- és cukortartók a menzáról
Megjelent a szeptember elsejétől érvényes közétkeztetési rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon adható ételek elkészítését és tápanyagtartalmát is. A jogszabály szerint tilos lesz szénsavas vagy cukrozott üditőt, vagy magas zsírtartalmú húskészítményt adni a menzán, illetve nem tehetnek ki az asztalra só- és cukortartót. Ezen kívül húsz egymást követő napon nem fordulhat elő kétszer ugyanaz a menü, és minden főétkezésnek tartalmaznia kell valamilyen állati eredetű fehérjeforrást, a napi háromszori étkezések esetén pedig 3 deciliter tejet vagy ennek megfelelő kálciumtartalmú tejterméket is biztosítani kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
