A diákok száma csökken, a tanároké mégis nő?

Az utóbbi öt évben 1 millióval csökkent a tanulók száma, 3000 oktatási intézményt zártak be, de 11 ezer új állást...

  • Eduline
hvg.hu
Az utóbbi öt évben 1 millióval csökkent a tanulók száma, 3000 oktatási intézményt zártak be, de 11 ezer új állást létesítettek pedagógusok számára Lengyelországban - írta pénteki számában a Dziennik Gazeta Prawna című gazdasági-közéleti napilap.

Az iskolákat üzemeltető önkormányzatok félnek ujjat húzni a tanárokkal, mert erős érdekvédelemmel rendelkeznek, és jogaikat külön jogszabály rögzíti. A tanároknak nem kell tartaniuk a jövőtől, s ezt adatok is bizonyítják. Évente átlagosan 70 ezer pedagógus diplomázik, ennek ellenére nem ők vezetik a munkanélküliségi statisztikákat. A krakkói vajdasági munkaerő hivatal adatai szerint a helyi állástalanok alig 1,9 százaléka tanár.

Józef Chudy, a közép-lengyelországi Klodawa polgármestere azt hangsúlyozza, hogy város diákjainak száma 18 év alatt 2,3 ezerről csaknem a felére csökkent, míg ugyanebben az időszakban 17 százalékkal nőtt a pedagógusoké. "A tanári állások fenntartása miatt az önkormányzatnak minden idei beruházásról le kellett mondania" - panaszolta a lapnak.

Más városokban a bezárt óvodák alkalmazottai számára magánóvodák létrehozását támogató külön pályázatokat indítanak az önkormányzatok, mert tartanak a tanároktól, akik elbocsátásukért fizetésük kilencszeresét is követelhetik.

A lap szerint a 38 milliós Lengyelországban jelenleg 668 ezer tanár tanít. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010. évi adatai azt mutatják, hogy egy tanárra 10,5 tanuló jutott Lengyelországban, míg az OECD-átlag 16,4 volt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.