Az utóbbi öt évben 1 millióval csökkent a tanulók száma, 3000 oktatási intézményt zártak be, de 11 ezer új állást...
Az iskolákat üzemeltető önkormányzatok félnek ujjat húzni a tanárokkal, mert erős érdekvédelemmel rendelkeznek, és jogaikat külön jogszabály rögzíti. A tanároknak nem kell tartaniuk a jövőtől, s ezt adatok is bizonyítják. Évente átlagosan 70 ezer pedagógus diplomázik, ennek ellenére nem ők vezetik a munkanélküliségi statisztikákat. A krakkói vajdasági munkaerő hivatal adatai szerint a helyi állástalanok alig 1,9 százaléka tanár.
Józef Chudy, a közép-lengyelországi Klodawa polgármestere azt hangsúlyozza, hogy város diákjainak száma 18 év alatt 2,3 ezerről csaknem a felére csökkent, míg ugyanebben az időszakban 17 százalékkal nőtt a pedagógusoké. "A tanári állások fenntartása miatt az önkormányzatnak minden idei beruházásról le kellett mondania" - panaszolta a lapnak.
Más városokban a bezárt óvodák alkalmazottai számára magánóvodák létrehozását támogató külön pályázatokat indítanak az önkormányzatok, mert tartanak a tanároktól, akik elbocsátásukért fizetésük kilencszeresét is követelhetik.
A lap szerint a 38 milliós Lengyelországban jelenleg 668 ezer tanár tanít. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010. évi adatai azt mutatják, hogy egy tanárra 10,5 tanuló jutott Lengyelországban, míg az OECD-átlag 16,4 volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
