A tankönyvesek szakmai egyesülete megnevezett pár konkrét esetet az elmúlt évekből, amik szerintük törvénysértésnek minősülnek.
Két állami intézménytől, az Oktatási Hivataltól és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től kért ki adatokat a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), ahol ez alapján azt állítják, az elmúlt három évben több jogszabálysértés is kísérte a kiadást - erről a Magyar Nemzet ír.
A lap szerint a szervezet szerint ugyanis az Emmi 2013 tavaszán jogszabályellenesen szüntette meg több száz tankönyvi engedély meghosszabbítási kérelmét, és ezzel nem tették lehetővé, hogy a pedagógusok azzal a tankönyvcsaláddal fejezzék be egy-egy tantárgy tanítását, amivel elkezdték.
Mint ismert, 2014 tavaszán az akkor még Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárság egy olyan levelet küldött ki a tanároknak, amiben közölték, csak egy szűkített listáról választhatnak könyveket. Ez a Tanosz szerint jogszabálysértő, hiszen korlátozta a szabad tankönyvválasztás jogát, illetve diszkriminálta a kiadókat.
A Tanosz kifogásolta azt is, hogy az iskoláknak 2014. április 30-ig hatvanféle olyan kísérleti tankönyvből kellett választaniuk, amelyek a megrendelés leadásának határidejéig el sem készültek. Ilyen esetek egyébként azóta is történtek.
A Tanosz „súlyos eljárásjogi szabálysértésnek” nevezte azt is, hogy öt állami tankönyv esetében az azok fejlesztéséért felelős Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet azelőtt kért engedélyt arra, hogy tankönyvei a tankönyvjegyzékre kerüljenek, hogy az azokról szóló szakértői bírálatok elkészültek volna.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
