Hosszú pszichológiai utókezelést kapnak a péntek éjjeli veronai busztragédia túlélői a poszttraumás stressz kivédése érdekében - mondta Adányi László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi programvezetője vasárnap, még Olaszországból nyilatkozva az M1-nek.
A programvezető elmondta, egyesületük két kiképzett pszichológusa szinte minden gyerekkel fel tudta venni a kapcsolat Verona melletti ideiglenes szállásukon, egy másik munkatársuk pedig már budapesti iskolájukban, a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban is megkezdte a segítségnyújtást.
Adányi László megjegyezte, a gyerekek nem szívesen beszéltek a katasztrófáról, amelynek idején nagy részük ébren sem volt. A Katolikus Karitász az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében számolt be arról, hogy szervezetük még szombaton felajánlotta segítségét a milánói konzulátuson keresztül és készenlétbe helyezte a katasztrófa helyzetekre, balesetekre specializálódott pszichológus csapatát, lelkészeit, valamint személyszállító járműveit.
Kiemelték, a helyszíni segítségnyújtásukra ugyan már nem volt szükség, de a szakembereikkel bekapcsolódnak majd a hosszú távú pszichológiai és lelki segítségnyújtásba. Major Eszter, az M1 Olaszországban tartózkodó tudósítója arról számolt be, hogy a túlélőknek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak a gimnázium és a katasztrófavédelem pszichológusai is segítettek.
Tóth Gábor, a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatója szintén az M1-nek nyilatkozva azt mondta, a diákok és a tantestület is nagyon nehéz időszak elé néz, amiben jelenleg 17 pszichológus segíti őket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
