Ezek a legjobb budapesti gimnáziumok: íme, a 2015-ös rangsor

A Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium és a Veres Péter Gimnázium vezeti a budapesti középiskolák 2015-ös HVG-rangsorát. Megjelent a HVG kiadványa az ország száz legjobb középiskolájáról.

  • Eduline
hvg.hu

A legjobb budapesti középiskolák tizenötös listájára több egyetemi gyakorlóiskola és egyházi gimnázium is felkerült - az ELTE-gyakorlók például kiemelkedő eredményt értek el, ahogy az egyházi fenntartású Deák téri Evangélikus Gimnázium, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és Piarista Gimnázium is.

Rang

Intézmény

1.

Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2.

Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium

3.

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium

3.

Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium

3.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

6.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium

7.

ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

8.

Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola

9.

Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium

10.

Deák téri Evangélikus Gimnázium

11.

Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

12.

VII. kerületi Madách Imre Gimnázium

12.

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

14.

Piarista Gimnázium

15.

Karinthy Frigyes Gimnázium

A rangsoroláshoz a diákok 2013-as tanulmányi és felvételi eredményeit, a különböző versenyeken elért helyezéseket és egyéb adatokat használtak. Az összesített rangsort például hét - az országos kompetenciamérésen matematikából és szövegértésből elért eredmények, a 2013-as májusi-júniusi érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredmények, valamint az egyetemisták és főiskolások által leginkább kedvelt karokra bejutott diákok száma alapján készített - részrangsor felhasználásával állították össze. Az összesített rangsorról itt olvashattok, az alapítványi iskolák rangsorát itt, az egyházi iskolákét itt, a legjobb vidéki gimnáziumok listáját pedig itt találjátok. Az ország legjobb gyakorlóiskoláit itt nézhetitek meg.

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál, vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.