Már csak három hét van hátra a tanévből: 2026-ban június 19-én lesz az utolsó tanítási nap, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. Addig azonban még több fontos esemény és határidő vár a diákokra, a szülőkre és a pedagógusokra is.
Összegyűjtöttük a tanév utolsó heteinek legfontosabb dátumait.
Május 29.: véget érnek a kompetenciamérések
Az általános és középiskolákban, valamint a kétéves részszakmára felkészítő szakiskolákban eddig szervezhetők meg a digitális országos kompetenciamérések. Ez egyben az érintett szakiskolák utolsó tanítási napja is.
A kompetenciaméréshez kapcsolódó adatok végleges beküldési határideje 2026. június 5.
Június 3-10.: emelt szintű szóbeli érettségik
Ebben az időszakban tartják az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat országszerte. A vizsgázók számára ez a tanév egyik legfontosabb időszaka.
Június 7.: pedagógusnap
Június első vasárnapján ünneplik a pedagógusnapot, amikor országszerte a tanárok és oktatók munkáját köszöntik.
Június 15. - július 1.: középszintű szóbeli érettségik
Az emelt szintű vizsgák után kezdődnek a középszintű szóbeli érettségik, amelyek egészen július elejéig tartanak.
Június 19.: az utolsó tanítási nap
A legtöbb diák számára június 19-én ér véget a 2025/2026-os tanév. Ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a nyári vakáció.
Június 19-20.: ballagások
Az általános iskolai ballagásokat jellemzően az utolsó tanítási napon, vagyis június 19-én, illetve a nyári szünet első napján, június 20-án (szombaton) rendezik meg az iskolák.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
