Már csak három hét van hátra a tanévből: 2026-ban június 19-én lesz az utolsó tanítási nap, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. Addig azonban még több fontos esemény és határidő vár a diákokra, a szülőkre és a pedagógusokra is.
Összegyűjtöttük a tanév utolsó heteinek legfontosabb dátumait.
Május 29.: véget érnek a kompetenciamérések
Az általános és középiskolákban, valamint a kétéves részszakmára felkészítő szakiskolákban eddig szervezhetők meg a digitális országos kompetenciamérések. Ez egyben az érintett szakiskolák utolsó tanítási napja is.
A kompetenciaméréshez kapcsolódó adatok végleges beküldési határideje 2026. június 5.
Június 3-10.: emelt szintű szóbeli érettségik
Ebben az időszakban tartják az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat országszerte. A vizsgázók számára ez a tanév egyik legfontosabb időszaka.
Június 7.: pedagógusnap
Június első vasárnapján ünneplik a pedagógusnapot, amikor országszerte a tanárok és oktatók munkáját köszöntik.
Június 15. - július 1.: középszintű szóbeli érettségik
Az emelt szintű vizsgák után kezdődnek a középszintű szóbeli érettségik, amelyek egészen július elejéig tartanak.
Június 19.: az utolsó tanítási nap
A legtöbb diák számára június 19-én ér véget a 2025/2026-os tanév. Ezzel hivatalosan is kezdetét veszi a nyári vakáció.
Június 19-20.: ballagások
Az általános iskolai ballagásokat jellemzően az utolsó tanítási napon, vagyis június 19-én, illetve a nyári szünet első napján, június 20-án (szombaton) rendezik meg az iskolák.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
