Március 2-án kezdődnek a szóbelik a 2026-os középiskolai felvételin, ahol könnyen előfordulhat, ha valakit több iskolába is behívtak, hogy az adott napon megjelölt időpontban nem tud megjelenni.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint minden iskolának legalább 3 napot kell biztosítania a vizsgák lebonyolítására.
Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
„Ha a tanuló az intézmény által megjelölt vizsganapon nem tud megjelenni, emiatt őt a felvételi eljárás során nem érheti hátrány, számára az intézmény köteles legalább egy pótnapot kijelölni” - írták a honlapjukon.
Ha valaki nem tud elmenni, mert például egy másik iskola szóbelijével ütközik az időpont vagy lebetegszik, akkor a legfontosabb, hogy vegye fel a kapcsolatot az adott intézménnyel és kérjen mindenképpen egy másikat.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a középiskolák elkezdték közzétenni a szóbeli behívási ponthatárait. Az Apáczai hatosztályos tagozatára például 81 pontos központi írásbelivel hívták be a diákokat.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
