A Budapesti Rendőrségnél is teljesíthető a kötelező közösségi szolgálat

Az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat elvégzése.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság bejelentette, hogy a középiskolai diákok számára lehetőséget biztosít arra, hogy náluk teljesítsék az érettségihez szükséges 50 óra közösségi szolgálatot.

A program keretében a tanulók többek között bűn- és balesetmegelőzési tevékenységekben vehetnek részt, valamint oktatási és képzési segítő feladatokat láthatnak el. A közösségi szolgálat során a diákok betekintést nyerhetnek a rendőrség mindennapi működésébe és a szervezeti felépítésébe is.

Mit érdemes tudni a közösségi szolgálatról?

Az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat elvégzése és annak igazolása a középiskolai tanulmányok lezárásáig. Ez alól kivételt jelentenek azok a diákok, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, és középiskolai tanulmányaikat még nem fejezték be: számukra nem kötelező az 50 óra teljesítése az előrehozott vizsgáig.

Fontos azonban, hogy ha az írásbeli érettségi kezdetéig nincs meg a szükséges közösségi szolgálati óraszám, az érettségi vizsga nem kezdhető meg. Ebben az esetben az adott vizsgaidőszakra leadott összes érettségi jelentkezést az intézmény igazgatója törli.

Nem tudod, milyen pályát válassz? A DPR új felületei segíthetnek

A továbbtanulás és a pályaválasztás komoly döntés, amelyhez nem árt minél több megbízható információ. Ebben nyújtanak segítséget az Oktatási Hivatal által bemutatott új, interaktív adatvizualizációs felületek, amelyek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataira épülnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.