„Gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra!” – helyi szakszervezeti csoportok alakítását sürgeti a PDSZ

Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja egy Facebook videóban arra hívta fel a figyelmet: a béremelést szabályozó rendelet mindössze annyit rögzít, hogy intézményi szinten átlagosan 10 százalékos emelést kell végrehajtani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pedagógus automatikusan 10 százalékkal magasabb fizetést kap majd. A jogszabály csak az egyes fokozatokhoz tartozó minimális és maximális bért határozza meg, a bérsáv pedig rendkívül széles.

A rendeletből egyáltalán nem derül ki, hogy egy adott pedagógus mennyi emelésre számíthat – akár nulla százalék is lehet

– fogalmazott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a teljesítményértékelés alapján járó bérelemet a jogszabály továbbra is külön kezeli, miközben az a törvény szerint az illetmény része. Ez Nagy Erzsébet szerint azt sugallja, hogy ennek az összegnek a reálértéke csökkenhet.

 

Három fő is elég a helyi csoporthoz

A PDSZ szerint éppen ezért lenne kulcsfontosságú a helyi szakszervezeti csoportok létrehozása. Egy ilyen csoport megalapításához már három pedagógus is elegendő. A megválasztott szakszervezeti képviselő és helyettese munkajogi védelmet élvez: felmentésükhöz, felmondásukhoz vagy más munkakörbe helyezésükhöz a szakszervezet egyetértése szükséges.

Ez a védelem Nagy Erzsébet szerint ez valódi mozgásteret ad ahhoz, hogy a képviselők érdemben tárgyaljanak a munkáltatóval, és előzetesen egyeztessék a béremelés szempontjait.

Ellenőrizni kell az ígéreteket

A szakszervezeti jelenlét nemcsak az egyeztetés, hanem az ellenőrzés miatt is fontos. A pedagógusoknak joguk van tudni, hogy az intézményi szinten előírt 10 százalékos emelés valóban megvalósult-e.

Ha egy intézményben a szakszervezeti tagság eléri a 10 százalékot, a munkáltató jogszabály alapján köteles konzultálni a szakszervezettel

Nagy Erzsébet arra is emlékeztetett: a saját béradat nem tartozik titoktartási kötelezettség alá, ezért a pedagógusok megoszthatják egymással ezeket az információkat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy közösen léphessenek fel jogsértés vagy diszkrimináció gyanúja esetén.

 

Reviczky Zsolt

Különben óriási lesz a kiszolgáltatottság

A PDSZ választmányi tagja szerint, ha a pedagógusok nem élnek ezekkel az eszközökkel, könnyen előfordulhat, hogy csak január végén, a kinevezések kézhezvételekor szembesülnek a számukra kedvezőtlen döntésekkel. Példaként a szakképzés területét említette, ahol – bértábla híján – a keresetek nagyrészt munkáltatói, sokszor szubjektív döntésektől függenek, és súlyos béraránytalanságok alakultak ki.

„Ha beszélgettek szakképzésben dolgozókkal, el fogják mondani, hogy milyen elképesztő anomáliák vannak ezen a téren, hiszen ők már sokkal régebb óta szenvedik ezt a rendszert” – fogalmazott.

A PDSZ minden segítséget megad a helyi szakszervezeti csoportok megalakításához: a szervezet honlapján elérhetők a csatlakozáshoz és az alakuláshoz szükséges dokumentumminták is. Nagy Erzsébet szerint azonban az idő szorít: mindössze néhány hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pedagógusok egyeztetéseket kezdeményezzenek

„Alakítsatok helyi csoportokat, szervezzetek fórumokat, és gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra” – üzente a pedagógusoknak.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.