Anyagi nehézségekre és az önkéntesek túlterheltségére hivatkozva átmenetileg leáll a szülői érdekképviseleti közösség. A szervezet szerint a jelenlegi támogatási szint mellett nem biztosítható a működés fenntartása.
„Csoportunk működését január 5-én és 6-án (hétfő, kedd) felfüggesztjük. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy olyan kevés támogatást kapunk, ami nem elegendő a Szülői Hang működésének fenntartásához.” – írják a Facebook-oldalukon.
A szervezet immár második alkalommal állítja le az oldaluk működését az anyagi gondokra hivatkozva. A felfüggesztés ideje alatt a csoportban semmilyen aktivitásra nincs lehetőség: nem lehet posztolni, kommentelni vagy reakciókat elhelyezni.
Miklós György, a szülői érdekképviseleti közösség egyik alapítója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az anyagi és szervezési terhek jelenleg egy rendkívül szűk körre hárulnak, számukra pedig ez már szinte elviselhetetlen mértékű. Mindeközben a közösség többsége egyáltalán nem vesz részt a közös teherviselésben.
A Szülői Hang immár kilenc éve dolgozik a szülői érdekvédelem erősítésén. A működéssel járó költségek elsősorban abból fakadnak, hogy üzeneteiket minél szélesebb körhöz eljuttassák. A szervezet munkáját a tagok külső támogatás nélkül, jelenleg kizárólag önkéntes formában végzik: főállású munkájuk és családi kötelezettségeik mellett, a szabadidejükben. A szervezők szerint azonban a kiadások és a ráfordított munka mennyisége már akkora, hogy további támogatás nélkül a Szülői Hang jelenlegi formájában nem tartható fenn – ezért kérik a nyilvánosság és a közösség segítségét.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
