A vírus feltehetően nyers élelmiszerrel került be a közétkeztetésbe a XIII. kerületben.
A novemberi angyalföldi óvodákat érintő járványt norovírus, a calicivírusok családjába tartozó kórokozó okozta - olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal közös közleményében.
A hatóságok az alapanyagoktól a technológiai folyamatokon át a konyhai környezetig és a személyi higiénés feltételekig mindent átfogóan ellenőriztek. A laboratórumi vizsgálatból kiderült, hogy a konyhai dolgozók és a betegek mintáiban azonos Norovírus-törzs (GII.4 Sydney variáns) volt jelen, ami "alátámasztja az ellátási láncban élelmiszer közvetítésével történő terjedést."
A járványban 19 tálalókonyha volt érintett, és összesen 594 fő betegedett meg, köztük 541 óvodás és 53 intézményi dolgozó. A vírus terjedéséhez a konyhai és személyi higiéniai hiányosságok, illetve a főzőkonyha laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt szennyezettsége hozzájárulhatott.
A főzőkonyhát a hatóságok bezárták, teljes körű fertőtlenítést, nagytakarítást és a dolgozók soron kívüli higiéniai oktatását rendelték el. Emellett pedig az óvodákat is fertőtlenítették, és minden étkeztetési folyamatot is ellenőriztek.
Az érintett konyha csak a takarítás, fertőtlenítés hatékonyságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredménnyel és a dolgozók negatív mintái után nyithat újra.
- írták.
A fertőzés hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel, levertséggel, fejfájással és lázzal járt. Az Eduline-os is beszámoltunk arról, hogy 80 gyereknél annyira súlyosak voltak a tünetek, hogy kórházi ápolásra szorultak. Mindannyian azután lettek rosszul, hogy ebédeltek a menzán.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
