Iskolától függ, hogy milyen formában és meddig kell a diákoknak leadni a kiválasztott iskolák sorrendjét.
A középiskolai felvételihez szükséges felvételi lapokat (a jelentkezési lap és tanulói adatlap) a KIFIR rendszerben kell elkészíteni, majd a diák által választott középiskolába, valamint az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.
A 8. osztályos tanulóknak a továbbtanulással kapcsolatos adataikat – vagyis a választott iskolákat és azok sorrendjét – saját általános iskolájukban kell leadniuk. Hogy pontosan milyen formában és meddig, azt az adott általános iskola határozza meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.
Az általános iskolák általában 2026. január eleje és február közepe között gyűjtik össze a nyolcadikosok jelentkezési szándékait. Ezek alapján készítik el a KIFIR rendszerben a felvételi lapokat, legkésőbb 2026. február 19-ig.
A KIFIR rendszerét a szülők is használhatják
A program megkönnyíti az adatok rögzítését, így nem kell kézzel kitölteni az adatlapokat, és az általános iskoláknak is kevesebb adminisztrációt jelent. Arról, hogy a szülők online töltsék-e ki az adatokat, arról az általános iskola dönt. Az adatok papíron is leadhatók, ezek a lapok az iskola és a szülők közti kommunikációt szolgálják, így azok az iskolánál maradnak.
Fontos tudni, hogy a tanulói adatlap csak az Oktatási Hivatal zárt rendszerébe kerül, a középiskolák nem látják, így a felvételi döntést nem befolyásolja, hogy a diák az iskolákat hányadik helyen jelölte meg.
A nyolcadikos diákok szüleinek szóló KIFIR alkalmazást itt érhetik el.
Ha a tanuló 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik (tehát nem a 9. évfolyamra), a felvételi lapokat akár a szülő önállóan is kitöltheti, de az általános iskola is segíthet az elkészítésükben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
