A négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolások isszák meg a levét a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok népszerűségének.
Az Eduline-on is rendszeresen foglalkozunk azzal, hogy vészesen közeleg a központi írásbeli időpontja, februárban pedig a jelentezéseiket is le kell adni a nyolcadikos diákoknak, valamint azoknak a negyedikeseknek és hatodikosoknak, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokban folytatnák a tanulmányaikat az általános iskolájuk helyett.
Ezzel kapcsolatban Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szabad Vonalzón azt írja; mindhárom formának megvan az előnye és a hátránya is, azonban annak, hogy egyszerre, párhuzamosan léteznek, a négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolák isszák meg a levét.
Negyedik osztályban ugyanis elmennek az általános iskolákból a "legjobb gyerekek", mert
őket veszik fel nyolcosztályos gimnáziumba, kizárólag nekik sikerül az a felvételi, ami köszönőviszonyban sincs azzal a tananyaggal, amit az általános iskolák alsó tagozatán tanulnak a gyerekek.
Akinek pedig ez nem sikerül negyedikben, az megpróbálja újra hatodikban, így ismét elmegy az osztály egy része. Emiatt pedig előfordul, hogy olyan kevés tanuló marad egy-egy osztályban, hogy összevonják őket más osztályokkal.
,,Két részletben mennek tehát el a legjobb tanulók, nem marad „húzóerő”, hetedik-nyolcadikban már elég gyenge színvonalon mehet csak az oktatás az általános iskolákban" - jegyzi meg a pedagógus, aki szerint Budapesten legalábbis ez a helyzet. Vidéken kisebb az elvándorlás amiatt, mert a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok messzebb vannak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
