A mai kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdezték az új salátatörvényről, illetve bejelentették, hogy a gyerekvédelmi intézményekbe is bevezetik az iskolaőri rendszert.
Az óvodai nevelés módosítását érintő, tegnapi kormányrendelet kapcsán az RTL tett fel kérdést Gulyás Gergelynek, aki elmondta: a „keresztény kultúrán alapuló” nevelés nem jelenti azt, hogy a gyerekeknek hittanra kell járniuk. Hangsúlyozta az elvi meghatározás jelentőségét, és azt az álláspontját, hogy a magyar és az európai kultúra a keresztény értékrendre épül, amelyet bele kell az óvodai nevelésbe is emelni.
Új kormányrendelet: a keresztény értékrend is bekerül az óvodai nevelés alapjai közé
Arra a kérdésre azonban, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent majd, Gulyás többszöri visszakérdezés ellenére sem adott részletes magyarázatot; annyit említett példaként, hogy ide tartozhatnak olyan alapértékek, mint „a férfiak tisztelik a nőket”.
A gyerekvédelmi források bővítéséről szóló döntését is bejelentette a kormány, mely szerint a nevelőszülők juttatását megduplázzák: eddig egy gyerek után a minimálbér 30 százaléka járt, ezentúl 60 százalékot kapnak, és minden gondozott után járó összeget rendszeresen kiutalják.
Gulyás Gergely hozzátette, hogy ezzel mintegy 200 új gyámügyi munkahely jön létre, továbbá emelik a zsebpénz, az étkezésre fordítható keret és a tisztálkodási támogatás összegét, valamint bevezetik a sportolási keretet is.
A gyermekvédelmi intézményekben az iskolaőri rendszer is kiterjesztésre kerül: 40 helyszínen rendőr, több mint 300 helyen pedig iskolaőr teljesít majd szolgálatot. A kormányzat becslése szerint az intézkedések mintegy 4 milliárd forintba kerülnek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
