A rendelet rögzíti, hogy az óvodai nevelés céljai között szerepeljen a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerése is.
A szerda este megjelent kormányrendelet módosítja az óvodai nevelés országos alapprogramját – szúrta ki a hvg. A változtatás lényege, hogy a dokumentumban szereplő „kulturális értékek” kifejezést mostantól „a keresztény kultúrán alapuló értékrend” váltja fel.
Megvan, mikortól kérelmezhetik a szülők a plusz egy év ovit
Ez a módosítás az alapprogram „Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés” című fejezetében található. Az érintett mondat eddig így szólt:
„Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.”
A változtatás tehát azt jelenti, hogy a jövőben a szövegben „a keresztény kultúrán alapuló értékrend” szerepel majd a „kulturális értékek” helyett.
Egy „salátarendelet” része
A módosítás nem önálló jogszabályként, hanem egy úgynevezett salátarendeletben jelent meg. A rendelet címe: „A TB-kiskönyv megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási szabályok megállapításáról és egyes egészségbiztosítási és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról”.
A bevezető szerint a cél az egészségügyi ellátások színvonalának javítása és az ellátórendszer hatékonyabb működése, melyet kiegészítettek az óvodai alapprogram módosításával.
Frissítés: 11.13., 12:54
Az ügy kapcsán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményt adott ki. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a keresztény kultúrára hivatkozva ideológiai beavatkozást hajtanak végre az óvodai nevelésben.
„Ez a módosítás újabb súlyos lépés abba az irányba, hogy a köznevelést ideológiai és vallási befolyás alá vonják, és ezzel a kormány végleg szakítson az állami-önkormányzati fenntartású intézményekben folyó nevelés-oktatás világnézetileg el nem kötelezett jellegével.” – írja a PDSZ.
Álláspontjuk szerint az óvodai nevelés nem lehet a politikai propaganda vagy a vallási hittérítés terepe. A rendelet nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a kormány ideológiai kísérletének része, amely a társadalmat megosztó, idegenellenes és félelemkeltő narratívákat erősíti.
Ezért a szakszervezet elutasítja az óvodai program ideológiai átírását, és felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza módosítást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
