Sok diákban felmerülhet a kérdés, hogy a központi írásbelin folyóírással vagy nyomtatott betűkkel érdemes-e írni. Mutatjuk, mit mond erről az Oktatási Hivatal.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középiskolai felvételi vizsgán nincs előírva, milyen írásmóddal kell kitölteni a feladatlapokat. A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek sem a betűtípusról, sem arról, hogy a diákoknak folyóírással vagy nyomtatott betűkkel kellene dolgozniuk.
Mutatjuk, átlagosan hány pontot értek el a diákok a 2025-ös központi írásbelin
A vizsgázók tehát bármilyen kézírást használhatnak, de fontos, hogy a szöveg egyértelmű és helyesírásilag pontos legyen. Külön figyelni kell az ékezetek hosszára, a nagy kezdőbetűkre, a szóközökre és minden olyan részletre, ami befolyásolja a helyesírást.
A hivatal arról is tájékoztat, hogy a felvételizőnek olyan írásmódot kell választania, amely alapján minden helyesírási kérdés egyértelműen eldönthető. Ha a betűforma vagy az írásmód miatt a vizsgadolgozat nem olvasható, illetve nehezen értelmezhető, az hibás megoldásnak számít.
Különösen a fogalmazási feladatnál érdemes ügyelni az íráskép tisztaságára. Ha a nyomtatott betűs írásmód annyira eltér a megszokott formától, hogy a szöveg nehezen olvasható, a dolgozat írásképére akár 0 pont is adható.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
