Mutatjuk, milyen dokumentumokra lesz szükségetek a jelentkezéshez.
A középiskolai felvételi időszak sok diák és szülő számára izgalmas, de egyben stresszes időszak is. Az eligazodást segíti, ha pontosan tudjátok, milyen dokumentumokra lesz szükség a jelentkezéshez. Az Oktatási Hivatal (OH) az alábbi szükséges papírokat írja elő azok számára, akik kilencedik évfolyamra szeretnének jelentkezni.
Jelentkezési lap
Ezen a lapon jelzik a diákok, hogy mely középfokú iskolákba szeretnének felvételt nyerni. A személyes adatok mellett fel kell tüntetni az általános iskolai tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga pontszámait, a tanult idegen nyelveket, valamint – ha van ilyen – a kollégiumi elhelyezés iránti igényt is.
Fontos tudni, hogy minden egyes iskola számára külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A diákok több intézményt és tanulmányi területet is megjelölhetnek, nincs megkötés a számukat illetően.
Tanulói lap
A tanulói lap az Oktatási Hivatal felé készül, és összegzi, hogy a jelentkező mely iskolák, illetve tanulmányi területek felvételijére adott be jelentkezést. A dokumentum tartalmazza a tanuló személyes adatait, valamint az összes megjelölt intézményt a diák által meghatározott sorrendben.
A sorrendet érdemes annak alapján felállítani, hogy a jelentkező melyik iskolában tanulna tovább a legszívesebben. Fontos megjegyezni, hogy a megjelölt iskolák nem látják ezt a sorrendet.
Adatbegyűjtő lap
Ez a lap az előző két dokumentum előállításához szükséges. A szülők a Hivatal honlapján elérhető adatbegyűjtő alkalmazás segítségével tudják kitölteni. Az alkalmazás a középfokú felvételi eljárásban részt vevő intézmények jegyzékének 2025. októberi nyilvánosságra hozatalát követően válik elérhetővé – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatásában.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
