Milyen büntetés járhat a késésért az iskolában?

Sok tanuló nap mint nap küzd a közlekedési problémákkal: a busz vagy a vonat késése miatt gyakran nem érnek be időben az első órára. Ez azonban következményekkel jár.

  • Eduline

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint a késés nem számít mulasztásnak. A szabályok alapján csak akkor beszélünk mulasztásról, ha a tanuló igazolatlanul hiányzik az óráról. A tanóráról való késés fogalmát és következményeit a jogszabályok azonban nem részletezik, ezért az iskola szervezeti és működési szabályzatának kell meghatároznia azokat. Vagyis az adott iskola határozza meg, hogy például járhat-e a diáknak osztályfőnöki intő azért, ha rendszeresen elkésik az első óráról.

Középiskolai felvételi 2026: itt van minden fontos dátum a felvételi tájékoztatótól a beiratkozásig

Kizárás az óráról

Ennek ellenére előfordul, hogy egyes intézmények úgy próbálják fegyelmezni a diákokat, hogy akár pár perces késés után már nem engedik be őket az órára. A Hivatal szerint ez jogsértő, mert a késő diákot nem lehet megfosztani a tanuláshoz való jogától. A késés nem vonhatja maga után, hogy az egész órát ki kell hagynia - az iskolának más fegyelmezési módszereket kell alkalmaznia, ha szükséges.

Ha túl sok a hiányzás

A hiányzásokra továbbra is szigorú szabályok vonatkoznak. Ha egy tanuló egy tantárgyból a tanév során a tanórák több mint 30 százalékát hiányozza - legyen az igazolt vagy igazolatlan -, az év végén csak akkor kaphat jegyet, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát. Ha ezt nem engedik, a diák évfolyamismétlésre kényszerülhet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.