Durva fegyelmezési módszerei miatt feljelentették.
Fegyelmezésként bántotta és fenyegette a gyerekeket egy szegedi általános iskola nyugdíj előtt álló pedagógusa, akit végül múlt hét pénteken bilincsben vezettek ki a rendőrök az iskolából - erről számolt be az RTL Híradó.
Egy szülő szerint a napközis tanító többek között például beragasztotta a száját és összekötötte a kezeit egy szerinte túl sokat beszélő lánynak, egy másikat azzal fenyegetett meg, hogy levágja a frufruját, míg az egymást heccelő gyerekeknek azt mondta, sniccerrel levágja az ujjaikat és a nyelvüket.
A tanítónőt állítólag sokan szeretik a kollégái közül, fegyelmezési módszereivel azonban nem értenek egyet.
A hatóságok közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazás miatt indítottak nyomozást a tanítónő ellen, aki az RTL szerint a rendőrségen mindent beismert, amivel gyanúsítják és azt mondta, hogy nagyon megbánta, amit tett.
A szegedi tankerület a nyomozásra hivatkozva nem árult el részleteket az ügyről, de a tanítónő jogviszonyát rendkívüli felmentéssel megszüntették.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
