Középiskolai felvételi 2026: mikor hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatót és mi lesz benne?

Ez az egyik legfontosabb dokumentum a középiskolai felvételi során.

  • Székács Linda

A középfokú iskoláknak 2025. október 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi tájékoztatójukat és meghatározniuk tanulmányi területeiket, amelyekre a felvételi eljárás során jelentkezőket fogadnak - írja az Oktatási Hivatal.

A felvételi tájékoztató a tanulmányi területek leírása mellett tartalmazza a felvételi kérelmek rangsorolási szempontjait is. Tehát azt, hogy

  • kérik-e például a központi felvételi megírását és tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is, vagy
  • csak az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, továbbá
  • az adott intézmény OM azonosítóját, ami szükséges a jelentkezéshez.

A felvételi tájékoztató megjelenését követően a diákok 2026. február 19-ig állíthatják össze azoknak a középiskoláknak a listáját, ahová jelentkeznek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István