Hamarosan lejár a határideje az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre való jelentkezésnek. Összeszedtük, mik a legfontosabb információk, amiket a jelentkezés előtt érdemes tudnotok.
Kik jelentkezhetnek az OKTV-re?
Azok a 12. vagy 11. osztályos diákok, akik
Hol és meddig lehet jelentkezni?
A jelentkezéseket az iskolátok igazgatójához kell benyújtani 2025. szeptember 12-ig.
Milyen tantárgyakból lehet versenyezni?
Ezekből a tantárgyakből pályázatos formában:
Ezekből pedig nem pályázatos formában mérettethetitek meg magatokat:
Hogyan épül fel a verseny?
A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, vagy három kategóriában zajlanak - ezekről a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni.
A versenyek egyes fordulói általában legfeljebb 1 naposak. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.
Hol és mikor lesznek a fordulók?
A háromfordulós versenyek esetében az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola szervezi meg, míg a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken. A döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.
A kétfordulós versenyek esetében pedig az első fordulót általában az iskola, a döntőt az Oktatási Hivatal bonyolítja le.
A részletekről bővebben a versenykiírásban olvashattok. Ezt itt találjátok meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
