Ausztriában és Szlovákiában 50-60 ezer forint, Ukrajnában és Horvátországban körülbelül 40 ezer forintnak megfelelő összeg jár az iskolakezdés támogatására. Nálunk semmi.
Ausztriában valamivel több mint 121 eurót kapnak (közel 50 ezer forintot) a 138-200 euró közötti családi pótlék mellé azok a szülők, akiknek 2010 és 2019 között született gyereke van, míg Tóth Endre, a Momentum képviselője szerint Horvátországban 60 ezer forintos beiskolázási támogatást utal az állam. Szlovákiában és Ukrajnában pedig az első osztályba készülő gyerekek családjait támogatja 43 és 40 ezer forinttal a kormány a szeptemberi iskolakezdést megelőzően.
5000 hrivnya (kb. 40 ezer Ft) minden elsősnek tanszerekre, ruhára, cipőre. Úgy tűnik nehezebb egy háborúval sújtott ország szomszédjának lenni, mint egy háborús országnak...
- írja ezzel kapcsolatban a Momentum politikusa.
HOVÁ TŰNIK A CSALÁDBARÁT KORMÁNY ISKOLAKEZDÉSKOR? ������ A környező országokban könnyebb az iskolakezdés, mint hazánkban....
Posted by Tóth Endre on Thursday, August 14, 2025
Magyarországon ugyanis - mint ahogyan arról korábban már többször is írtunk - nem jár az államtól iskolakezdési támogatás. Mindössze a szeptemberi családi pótlékot és egyéb családtámogatásokat utalják korábban, augusztus 22-én (így azonban októberig semmi sem érkezik), továbbá az önkormányzatok és a munkáltatók rendelkezhetnek arról, hogy valamekkora összeggel, vagy esetleg utalvánnyal segítsék a családokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
