A fiú muszlimokat, feketéket és LMBTQ-személyeket akart megölni február 1-jén.
Egy 15 éves győri diák ügyében három évre feltételesen felfüggesztette az eljárást az ügyészség, miután februárban a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai fogták el – számolt be a Telex. Az akcióra azért került sor, mert az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) felfigyelt arra, hogy a fiú közösségi oldalán a „public executions”, vagyis „nyilvános kivégzés” kifejezést is használta egy beszélgetés során.
Nyolc budapesti iskolát fenyegetett meg robbantással egy 16 éves
A feltételes ügyészi felfüggesztés lehetősége fiatalkorú gyanúsítottaknál akkor merül fel, ha a nyomozás legfeljebb nyolc év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt zajlik, és a bűncselekmény jellege, az elkövetés módja, valamint a gyanúsított személyisége alapján várható, hogy a fiatalkorú a felfüggesztés révén jó irányba fejlődik.
A diák öt hónapot töltött javítóintézetben, majd egy hónapig házi őrizetben volt. Szabadulása után több kötelezettséget is előírtak számára. Ezek közül a legkülönösebb talán az, hogy egy tízezer karakteres fogalmazást kell írnia. Ebben részletesen ki kell fejtenie, milyen hatással volt tette önmagára és családjára, valamint mit jelent számára a béke és a társadalmi együttélés.
A fogalmazás mellett pszichoterápiás kezelésen kell részt vennie, és törekednie kell tanulmányai folytatására. Pártfogó felügyelője ellenőrzi majd közösségimédia-fiókjait, bejegyzéseit és hozzászólásait. Emellett tilos számára bármilyen titkosított kommunikációs alkalmazás letöltése és használata is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
