A soproni édesanyák esőre eltűnő asztfaltkrétás rajzokkal tiltakoztak a soproni óvodabezárások ellen, ezért kapták a mintegy 275 ezer forintos büntetést.
Magyar Péter a posztban kiemelte, hogy február 27-i soproni városi közgyűlés másfél órára félbeszakadt azután, hogy az anyukákkal a polgármestert az óvodabezárásokról kérdezték.
Az édesanyák március 7-én esőre eltűnő krétarajzokkal tiltakoztak a bezárások ellen, amiért 275 118 forintos bírságot kaptak.
Hiába kérdezték az édesanyák, hogy miért kell büntetést fizetniük, válaszul csak kioktatást és egy megemelt bírságot kaptak.
- tette hozzá.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy még februárban óvodák bezárásának és átcsoportosításának hírére az érintett soproni szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek. Úgy vélik ugyanis, hogy minderről az intézményeket fenntartó önkormányzat titokban hozott döntést, szakmai egyeztetés sem az óvodavezetőkkel, sem az óvodapedagógusokkal nem történt és a szülők sem kaptak róla tájékoztatást, akiknek a gyerekei így szeptembertől új óvodába, új csoportba kell hogy járjanak.
A döntéssel kapcsolatban Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata szintén a közösségi médiában arról számolt be, ahol azt írták, az intézkedést az újonnan épült óvodák és a betöltetlen óvodai férőhelyek száma mellett az érintett óvodák műszaki állapota is indokolja. Csiszár Szabolcs alpolgármester a Facebookon azt írta; sem a Dózsa György úti Tagóvoda, a Gesztenyés Körúti Tagóvoda, sem pedig a Halász utcai Tagóvoda B épülete nem alkalmas hosszú távon arra, hogy használják.
Ráaádásul a megmaradó soproni ovikban 20 százalékkal megemelik a csoportban maximálisan megengedett gyereklétszámot is.
Azt is érdemes kiemelni, hogy nemcsak Sopronban, hanem országszerte több önkormányzat is óvodákat zár be. Rákospalotán például még az sem volt elég indok az óvoda nyitva tartására, hogy a gyerekek elhelyezésére kijelölt másik intézmény környékén mérgező anyagokat találtak.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
