Óvodának álcázott családi ház – 150 milliós állami támogatást kaptak rá, de gyereket sosem látott a hely Hadházy szerint
Mint kiemelte az „óvodázás” és a „bölcsődézés” olyan fogalmakká válnak, mint korábban az „olajozás”.
Leállt építkezések, elhagyatott épülettorzók, bedőlt cégek - negyedmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásokat nyertek el országszerte frissen alakult nonprofit cégek, melyek mini bölcsődék építését ígérték.
A 24.hu riportjából kiderült, hogy a visegrádi Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. mindössze tíz nappal a támogatási kérelem benyújtása előtt alakult, és két hónappal később már el is nyerte a 244 millió forintos támogatást, hogy egy nyolcférőhelyes mini bölcsőde hozzanak létre Visegrádon.
Az épület azonban a határidő lejártával sem készült el, a telken jelenleg is csak egy fémszerkezetű torzó áll, helyiek szerint pedig legalább egy éve semmilyen munka nem zajlik. A telek, amelyet az önkormányzat ajánlott fel, eredetileg 37 millió forintra volt becsülve, de végül 42 millió forintos áron adták el.
A cég a kötelező öt éves üzemeltetésen felül további plusz öt év működtetést vállalt az önkormányzat felé, de ígértek még a pályazatukban többek között:
A pályazatukban kitértek arra is, hogy
a projekt 8 család és édesanya helyzetén kíván javítani a szolgáltatással és az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszócsoport pedig további 10-20 család számára nyújt segítséget. A projekt 3 fő számára állandó munkalehetőséget kínál. A projekt keretében hiánypótló beruházás valósul meg, mely a munkába visszatérő édesanyák elhelyezkedési esélyeit javítja.
Azt fontos kiemelni, hogy a bölcsődei támogatásokról a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek, nem pedig az önkormányzatnál.
A 24.hu cikke szerint jelenleg a visegrádi bölcsőde átadásához is sok munka és leginkább pénz kellene, nemhogy az üzemeltetéshez.
Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az ügyvezető és tulajdonosok sem helyiek: egyikük Pincehelyen, másikuk Sopronban él, és utóbbi egy másik gyanús bölcsődeprojektben is érintett. A Balatonszabadiban működő Törperős Nonprofit Kft.-ben szintén érdekelt, amely ugyanekkora támogatást kapott.
A portál felkereste a cégeket és a visegrádi önkormányzatot is, de választ egyiküktől sem kapott.
Az Eduline-on is beszámolunk arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő kiderítette, hogy bölcsödei támogatásokból Ürömön épülhetett luxusvilla, ahol pár évig mellesleg gyerekmegőrzést is vállalnak, de arra is volt példa, hogy 150 milliós támogatásból épült óvoda, ahova a képviselő szerint soha nem járt egyetlen gyerek sem.
Mint kiemelte az „óvodázás” és a „bölcsődézés” olyan fogalmakká válnak, mint korábban az „olajozás”.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
A fiatalok szerint generációjuk mentális állapota aggasztó, a szorongás mindennapossá vált, miközben a túlterhelt szakemberek miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.
Egy nappal Fendler Judit távozásának bejelentése után már az utódját is megnevezték.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.