Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

Minél jobban teljesítenek a diákok, annál több támogatást kaphatnak a sikeres szakmaszerzésért.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) ösztöndíjainak leírása szerint, a szakképzésben tanuló diákok a sikeres szakmai vizsgájuk után egyszeri pályakezdési juttatásra jogosultak. Az ösztöndíj mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ:

  • 2-es szakmai vizsga: 133 000 forint
  • 3-as szakmai vizsga: 184 000 forint
  • 4-es szakmai vizsga: 243 000 forint
  • 5-ös szakmai vizsga: 302 000 forint

Kinek jár az ösztöndíj?

Ezt az juttatást minden sikeres szakmai vizsgát tett tanuló automatikusan megkapja, és nem kell külön megigényelnie, ha:

  • első – Szakmajegyzék szerinti – szakmáját tanulta,
  • tanulói jogviszonyban állt, és
  • a szakmai oktatásban ingyenes részvételre volt jogosult.

Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követően az adott szakmai vizsgaidőszak utolsó napjától számított hatvan napon belül kell átutalni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.