Riadólánc és hetes: így szerezhetitek meg gyorsan a leckét, ha nincsen fent a KRÉTA-ban

Mutatunk pár ötletet.

  • Rodler Lili

A KRÉTA, a 2015-ös lassú bevezetése óta a köznevelési intézmények hivatalos adminisztrációs felületétévé vált. Mára már ezen keresztül kell leadni az iskolai kikérőket, igazolásokat, hivatalos papírokat, ugyanakkor a diákok érdemjegyeit legyen az évvégi vagy félévi, esetleg dolgozat után kapott jegy, azokat is itt kell vezetni.

Mivel mindennek ezen a felületen keresztül kell történnie így logikus lenne az is, hogy a bejelentett számonkéréseket, házi feladatokat vagy éppen az órai feladatokat is feltöltsék a tanárok. Ez azonban mivel nem kötelező része az e-KRÉTA használatának, így gyakran elmarad, vagy a sok egyéb adminisztráció miatt késik a feltöltés, és a hiányzó diákok így nem értesülnek arról, hogy mi történt a kihagyott időszakban az iskolában, mire kell számítania, amikor mondjuk egy betegségből visszamegy.

Ha esetleg veletek is gyakran előfordul, hogy nem láttok semmit beírva a Krétába, akkor érdemes visszanyúlni azokhoz a gyakorlatokhoz, amik a digitalizáció előtt eljuttatták a hiányzókhoz a fontos információkat.

Alkossatok „riadóláncot”

Shutterstock

Ezt a szokást még a kétezres évek elején is gyakran használták az osztályokban. Főleg alsóban volt szokás, a lényege pedig, hogy az ABC-sorrendbe rendezett névsor alapján, minden gyereknek a közvetlenül utána következőt kellett hívnia, ha ő valami miatt nem volt bent aznap az iskolában. De ugyanígy a hiányzó is felhívhatta azt a társát, aki „érte felelt”.

Mai modern köntösben akár az online térben is meg lehet ugyanezt csinálni. És a diákok azt is megtanulják, hogyan kell a társaikért felelősséget vállalni.

Hetes, aki jegyzetel

Biztosan emlékeztek arra, hogy régen minden héten volt az osztályokban egy vagy két gyerek, akiknek jelenteniük kellett, hogy mi is az osztálylétszám, hányan hiányoznak aznap és adott esetben még azt is, hogy milyen az időjárás. Nekik néha az is feladatul jutott, hogy a hiányzó gyerekeket értesítsék a házi feladatokról, az órák anyagairól, illetve arról, hogy mi várható az adott tantárgyból a következő órán.

Ez a szokás is szépen lassan elhalványult mára, de érdemes lehet feléleszteni. Minden héten két különböző diák felel azért, hogy felírja a fontos információkat, a dolgozatok időpontjait és a házikat, amit aztán kötelező jelleggel megír az osztálycsoportba, vagy feltesz arra a közös felületre, ahol mindenki jelen van.

Legyenek tantárgyi felelősök

Hasonlóan az előzőhöz, itt is ki kell nevezni pár gyereket, akik az osztályban mondjuk a magyarral vagy matekkal kapcsolatos fontos információkra ügyelnek. Akár a felelősök ki is oszthatják egymás között, hogy azon a héten ki írja be a nap végén az osztálycsoportba, hogy a tantárgyukból éppen mivel foglalkoztak, milyen számonkérés lesz és mit kell a következő órára csinálni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.