Amellett, hogy kevesebb idejük jut az étkezésre azoknak a diákoknak, akiknek rögtön az ebédszünetet követően kell testnevelés órára menniük, az étkezést követő sportolás a szervezetüknek sem tesz jót.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a diákok többségének mindössze 10-20 perce jut arra, hogy megebédeljen. Ebbe az időtartamba kell belesűríteniük azt, hogy összepakoljanak, lemenjenek az ebédlőbe, kivárják a sorukat, elfogyasszák az ebédet, majd felkészüljenek a következő órájukra.
Kb 20 perc. Lemegy. Sorba áll. Kiszolgálják. Megeszi. Leadja a tálcát. Ha a konyhásak tempósan dolgoznak, akkor belefér a szünetbe. Ha nem, akkor késnek az óráról
- írta egy érintett.
Szerencsétlenebb helyzetben vannak azok a diákok, akiknek az ebédszünetet követően testnevelés órára kell menniük, hiszen nekik az átöltözést is bele kell sűríteniük az alapból nagyon sűrű programba. Mindemellett pedig a szervezet számára megterhelő, kifejezetten egészségtelen étkezést követően sportolni.
Enyedi Csaba, a közétkeztetésért felelős HunGast kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban az Eduline-nak azt mondta; az ebéd utáni sportolás "az emésztést gyakorlatilag ellehetetleníti."
"Az emberi szervezet anyagcserefolyamatai során messze-messze a legnagyobb energiaigényű művelet az emésztés. Az energiafelhasználáson kívül persze még egy rakás bonyolult tevékenységet is végez a szervezet közben, nem beszélve a vér-és egyéb testnedvek kulcsfontosságú szerepéről – amelyeknek akkor éppen a tápcsatorna környékén van dedikált tennivalójuk. Egy aktív mozgás során azonban a vérnek például az izmokban a helye, méghozzá intenzitástól függően nagyobb mennyiségben, mint alacsonyabb esetén. Eközben az épp csak gyomorba jutó étel bizony gyakorlatilag „vár a sorára”, ami korántsem ideális állapot"
- nyilatkozta.
Nem véletlenül szól számos kutatás arról, hogy érdemes minimum egy órát várni étkezés után az olyan sporttevékenységeket megelőzően, mint a golfozás vagy a súlyzós edzés, míg a futás, kerékpározás, úszás előtt 1,5-3 órára van szüksége a szervezetnek a korábban bevitt főétkezés megemésztésére.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
