Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Igen, és van lehetőség új tanulmányi terület felvételére is, meghatározott kereteken belül.
Hétfőn, március 3-án kezdődtek a szóbelik a középiskolákban, amik egészen március 20-ig kitartanak majd. A szóbelik után sok esetben kikristályosodhat, hogy igazából milyen tanulmányi terület érdekelne titeket, és ha az eredetileg megjelölt rangsorolás nem megfelelő, akkor élni kell a módosítás lehetőségével. Hiszen csak egyetlen helyre vesznek fel titeket, és érdemes annak az első helyen lennie a sorban.
Mindezt a módosítási időszakban tehetitek meg, amire március 25-27. között lesz lehetőség – írják az Oktatási Hivatal oldalán.
Abban az esetben, ha módosítotok, akkor az úgynevezett módosító tanulói adatlapot kell kitöltenetek úgy, ahogy a felvételi lapokat is töltöttétek.
Fontos, a módosítás során a sorrenden változtathattok, de előzetesen beírt tanulmányi területet nem törölhettek. Illetve arra is van lehetőség, hogy új tanulmányi területet adjatok a sorhoz, de csakis akkor, ha az új tanulmányi terület a már megjelölt intézmények egyikében van. Új iskolát már nem jelölhettek meg a módosítói adatlapon.
Ha új tanulmányi területet akartok megjelölni, azt az adott intézménnyel való előzetes egyeztetés után tehetitek meg. Amennyiben elfogadja az intézmény a módosítást, azt nekik az eredeti jelentkezői lapon fel kell tüntessék, így dokumentálva lesz az egyeztetés ténye.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.