10-ből 4 tanító a diplomaszerzés utáni 8 évben elhagyja a pályát

Az iskola helyett inkább a boltban dolgoznak vagy ügyintézőnek esetleg recepciósnak állnak.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb (2023 decemberi) adataiból kiderült, hogy a 2021/2022-es tanévben a tanító alapszak elvégzése után a diplomások mintegy 83 százaléka maradt csak a pályán és helyezkedett el általános iskolában.

A maradék 17 százalék inkább elment bolti eladónak, személyi asszisztensnek vagy ügyintézőnek.

A korábban végzett tanítók között még rosszabb a helyzet, hiszen:

  • a 2019/2020-as tanévben diplomázók: 68 százaléka
  • a 2017/2018-as tanévben diplomázók: 60 százaléka
  • a 2015/2016-as tanévben diplomázók: 58 százaléka

tanított iskolában 2023 decemberében.

A pályaváltók közül többen bolti eladóként, ügyintézőként, pultosként vagy recepciósként keresik a kenyerüket.

Bár azt érdemes megjegyezni, hogy a felmérés adatai 2023 decemberéből származnak, ami még a pedagógusok nagyobb 2024-es, illetve 2025-ös béremelése előtt volt.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.