Az Alkotmánybírósághoz fordult egy diák az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet miatt

A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszban támadta meg a szeptemberben érvénybe lépett iskolai telefonhasználat korlátozásáról szóló kormányrendeletet egy diák - tudta meg az Index.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, 2024. szeptember 1-től a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

  • az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
  • a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
  • és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Azokat a tanítás elején le kell adniuk a diákoknak, és csak az utolsó órájuk után, vagy a foglalkozások végén kapják vissza őket. Addig az eszközöket az iskola arra kijelölt helyén (pl: tanári szobában, igazgatói irodában) tárolják.

A rendelet ugyanakkor az okoseszközök mellett más tárgyakra is vonatkozik. Tiltólistára kerültek a diákok számára

  • a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);
  • olyan tárgyak, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szerepelnek,
  • illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek

Az Index most azt írja; a rendeletet egy hónappal az életbe lépése után alkotmányjogi panaszban támadta meg egy diák, aki szerint az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, mivel kulcsfontosságú eszközök lehetnek vészhelyzet esetén, és ha gyors segítségkérésre vagy információátadásra lenne szükség. Sérelmezi emellett azt is, hogy a tiltás kifejezetten a diákokat célozza meg, a tanárokat nem.

"Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet" - indokolta.

Az indítványozó diák a kormányrendelet megsemmisítését kérte. Erre reagált Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint azonban az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság a panasz kivizsgálása mellett dönt, a belügyminiszter felhívja a figyelmet az UNESCO azon felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja a telefonhasználatot az iskolákban.

Az alkotmányjogi panaszt február 18-án veszi napirendre a teljes ülés. Ennek során arról is dönteniük kell majd, elfogadnak-e indítványt kiskorú személytől.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.