Az Alkotmánybírósághoz fordult egy diák az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet miatt

A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszban támadta meg a szeptemberben érvénybe lépett iskolai telefonhasználat korlátozásáról szóló kormányrendeletet egy diák - tudta meg az Index.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, 2024. szeptember 1-től a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

  • az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
  • a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
  • és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Azokat a tanítás elején le kell adniuk a diákoknak, és csak az utolsó órájuk után, vagy a foglalkozások végén kapják vissza őket. Addig az eszközöket az iskola arra kijelölt helyén (pl: tanári szobában, igazgatói irodában) tárolják.

A rendelet ugyanakkor az okoseszközök mellett más tárgyakra is vonatkozik. Tiltólistára kerültek a diákok számára

  • a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);
  • olyan tárgyak, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szerepelnek,
  • illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek

Az Index most azt írja; a rendeletet egy hónappal az életbe lépése után alkotmányjogi panaszban támadta meg egy diák, aki szerint az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, mivel kulcsfontosságú eszközök lehetnek vészhelyzet esetén, és ha gyors segítségkérésre vagy információátadásra lenne szükség. Sérelmezi emellett azt is, hogy a tiltás kifejezetten a diákokat célozza meg, a tanárokat nem.

"Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet" - indokolta.

Az indítványozó diák a kormányrendelet megsemmisítését kérte. Erre reagált Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint azonban az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság a panasz kivizsgálása mellett dönt, a belügyminiszter felhívja a figyelmet az UNESCO azon felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja a telefonhasználatot az iskolákban.

Az alkotmányjogi panaszt február 18-án veszi napirendre a teljes ülés. Ennek során arról is dönteniük kell majd, elfogadnak-e indítványt kiskorú személytől.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.