Az Alkotmánybírósághoz fordult egy diák az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet miatt

A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszban támadta meg a szeptemberben érvénybe lépett iskolai telefonhasználat korlátozásáról szóló kormányrendeletet egy diák - tudta meg az Index.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, 2024. szeptember 1-től a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

  • az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
  • a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
  • és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Azokat a tanítás elején le kell adniuk a diákoknak, és csak az utolsó órájuk után, vagy a foglalkozások végén kapják vissza őket. Addig az eszközöket az iskola arra kijelölt helyén (pl: tanári szobában, igazgatói irodában) tárolják.

A rendelet ugyanakkor az okoseszközök mellett más tárgyakra is vonatkozik. Tiltólistára kerültek a diákok számára

  • a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);
  • olyan tárgyak, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szerepelnek,
  • illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek

Az Index most azt írja; a rendeletet egy hónappal az életbe lépése után alkotmányjogi panaszban támadta meg egy diák, aki szerint az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, mivel kulcsfontosságú eszközök lehetnek vészhelyzet esetén, és ha gyors segítségkérésre vagy információátadásra lenne szükség. Sérelmezi emellett azt is, hogy a tiltás kifejezetten a diákokat célozza meg, a tanárokat nem.

"Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet" - indokolta.

Az indítványozó diák a kormányrendelet megsemmisítését kérte. Erre reagált Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint azonban az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság a panasz kivizsgálása mellett dönt, a belügyminiszter felhívja a figyelmet az UNESCO azon felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja a telefonhasználatot az iskolákban.

Az alkotmányjogi panaszt február 18-án veszi napirendre a teljes ülés. Ennek során arról is dönteniük kell majd, elfogadnak-e indítványt kiskorú személytől.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.