A 444.hu cikkéből kiderült, hogy az alapítványnál elsőként mindig a tanárok szemléletváltására fókuszálnak.
Újra elővettük a fejlődéslélektan könyveket, rá kellett jönni, hogy mi működik a gyerekekkel és mi nem” – mondta Gruber Andrea, az alapítvány ügyvezetője. Ez a folyamat hosszú időt vesz igénybe, hiszen a pedagógusokat arra kell megtanítani, hogy tudatosan és ösztönös reakciók nélkül kezeljék a nehéz helyzeteket.
Ha egy gyerek agresszív vagy szexuális jellegű beszólást tesz, a tanárnak nem szabad ösztönből reagálnia. Tudnia kell, hogy ez nem róla szól, hanem a gyerek problémáiról
– tette hozzá.
Az egyik legfontosabb módszerük a reggeli beszélgetőkör, amely során a tanárok felmérik a gyerekek érzelmi állapotát, és lehetőséget adnak számukra, hogy megosszák problémáikat. Ez segít megelőzni a nap közbeni kríziseket.
A cél az, hogy a gyerekeket tanítható állapotba hozzuk
– fogalmazott Gruber.
A másik kulcselem egyfajta pontrendszer, amelyben a gyerekek „dabrákat” gyűjtenek, amiket később iskolai boltban válthatnak be.
„A dabrákat például tanulmányi vagy magatartásbeli célok eléréséért kapják, de havonta fix összeget kell fizetniük az iskola rezsijére, akárcsak a való életben” – mondta el Gruber Andrea.
A Pressley munkatársai először egy ferencvárosi iskolában kezdtek el dolgozni még 2004-ben, jelenleg négy iskolában van jelen a program, köztük a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola, Tóth László Általános Iskolában, a Győri Kossuth Lajos Általánosban, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumban.
A módszer hatékonyságát jól mutatja, hogy a kecskeméti Tóth László Általános Iskolát korábban „gettóiskolaként” emlegették, ahol gyakoriak voltak a verekedések, fegyelmik. A program bevezetése után azonban jelentős javulás történt a tanulók viselkedésében és a tanárok munkájában egyaránt.
