A verseny során kiválasztott magyar alkotásokat Kanadában fogják kiállítani egy nemzetközi konferencián.
A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) Magyar Nemzeti Bizottsága és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet térképrajz-pályázatot hirdet a gyerekeknek.
A Nemzetközi Térképészeti 1993 óta kétévente megszervezi ezt a versenyt. Magyarország mind a tizenkilenc korábban megtartott nemzetközi versenyen képviseltette magát és több magyar térképrajz díjat is kapott.
A felhívásra idén „Térképek a mindennapokban” témában várják a beérkező munkákat, amire 15 éves korig jelentkezhetnek a gyerekek.
A nevezők egyénileg vagy maximum három fős csoportokban küldhetik be munkájukat.
A beküldött munkákat négy korcsoportban bírálja el a zsűri:
A magyar zsűri legalább egy, de maximum hat térképet választ ki, figyelembe véve a különböző korcsoportokat, a térképek grafikai és kartográfiai minőségét, eredetiségét és üzenetét.
Az országos szinten győztesnek nyilvánított térképeket pedig elküldik a Nemzetközi Térképészeti Társulásnak és 2025. augusztus 18. és 22. között, az ICA 32. Nemzetközi Konferencia keretében kiállítják Vancouverben (Kanadában).
A kész művetek 2025. március 21-ig várják. A jelentkezéssel kapcsolatos információkat ide kattintva találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
