A díjazottak között egy magyar fotós is szerepel.
Több mint 11 ezer fotó közül, amit 61 országból küldtek be, 11 nyerte el a zsűri kivételes figyelmét. Az Év Makrofotósa versenyt magát egyébként 2018 óta rendezik meg, és évről-évre izgalmasabbnál-izgalmasabb mikor és makro képeket neveznek be, írta meg a CNN.
A fotózásban használt "micro" kifejezés az apró tárgyak fényképezésére utal, amelyek nagyítást igényelnek, míg a "macro" a nagyobb tárgyak közeli felvételeinek készítését jelenti.
„Azok a fotósok, akik részt vesznek az Év Makrófotósa versenyen, pontosan tudják, milyen érzés a csodát átélni” – mondta Tracy Calder, a verseny egyik társalapítója és a 25 tagú zsűri egyike a CNN-nek.
„Tiszavirágok tánca életük utolsó óráiban, denevérek, amint télen repülő lepkékre vadásznak, vagy leveles tengeri sárkányhalak, amint az óceán fenekét pásztázzák. Ezek az emberek titkok tudói, és szerencsénkre szívesen megosztják ezeket velünk.” – tette hozzá Calder.
Az idei év abszolút nyertese és a rovar kategória díjasa az orosz származású Svetlana Ivanenko lett, a Titánok harca című képével, ahol lencsevégre kapta ahogy két hím szarvasbogár harcol egy nőstényért. A fotós 700 kilométert utazott Oroszország mélyére, Voronyezs régiójában található tölgyerdőkbe, hogy különleges képeket készíthessen az állatokról a párzási időszakban.
A fiatal fotósok kategóriában a 14 éves spanyol Andrés Luis Dominguez Blanco vitte el a fődíjat. A nyertes kép egy gyurgyalag látható, ahogy éppen repülés közben elkap egy méhet, ami az ebédjeként szolgált. A kép elkészítéséhez a fiatal fotós több hétvégét töltött kint azokon a dél-spanyolországi területeken, ahol többször is észlelték a gyurgyalagokat.
Magyar sikernek is örülhetünk, mivel különdíjat kapott Kocsis Ferenc a lepkék és szitakötők kategóriában. Kocsis a képhez stroboszkópikus vakut használt, amivel lencsevégre kapott egy lepkét a magyar erdők mélyén alkonyatkor. A lepke öt különböző pozícióban látható a fotón.
Kiválogattuk a nyertes fotók közül azokat, amelyek a legizgalmasabbak, a többit a CNN oldalán lehet megtekinteni:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
