A minisztérium szerint a bombariadóhoz hasonló esetekben nem a diák feladata értesíteni a szülőket.
Nincs napirenden az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásáról szóló szabályozás felülvizsgálata – közölte a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium.
A lap azt követően kereste meg a Belügyminisztériumot, hogy január 23-án több mint 300 oktatási intézményben volt bombariadó egy fenyegető email miatt. Ezért az iskolákat kiürítették, azonban a szülők közül volt, aki csak a hírekből értesült az esetről, mivel sok gyereknél nem volt mobiltelefon, az iskola pedig csak kis idővel később tudott tájékoztatást küldeni.
2024. szeptember 1-jén érvénybe lépett rendelet szerint ugyanis a diákoknak az okoseszközeiket a tanítási nap elején át kell adni a tanáraiknak, akik azokat a tárolásra kijelölt, korábban felsorolt helyekre viszik. A rendelet bevezetésekor azonban a bombariadóhoz hasonló helyzetekre feltételezhetően nem találtak ki megoldást.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemcsak a szabályozás felülvizsgálatát, hanem a korlátozó rendelkezések visszavonását követelte annak érdekében, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők fel tudják venni a kapcsolatot gyermekeikkel.
A szaktárca a lappal ezzel kapcsolatban azt köz:
„A gyermekek felügyeletéről és a szülők értesítéséről az iskolának kell gondoskodnia, ez nem a gyermek feladata, tehát a mobiltelefonok gyermekeknek való visszaosztása egy ilyen veszélyhelyzetben indokolatlanul lassítaná az iskolák kiürítését”.
- írta a szaktárca a lapnak. Majd azt is hozzátették, hogy a vészhelyzet elmúltával az igazgatók döntik el, folytatódhat-e az oktatás, a mobiltelefonokkal kapcsolatban is „a döntésnek megfelelően járnak el”. A pedagógusok pedig oktatási célra és ilyen helyzetekben is használhatják telefonjaikat, esetükben a jogszabály „csak a magáncélú használatot korlátozza.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
