Rangos nemzetközi tudományos kiállításon értek el hatalmas sikert a magyar diákok Tajvanon

Mindhárom magyar versenyző díjazásban részesült, egyikük pedig a dobogóra is felkerült.

Elismerésre méltó teljesítményt nyújtott a Magyar Innovációs Szövetség által delegált csapata a Taiwan International Science Fair-en (TISF) – osztotta meg a hírt a Magyar Innovációs Szövetség.

2025-ben összesen 658 hazai és külföldi résztvevő vesz részt, 233 kutatási projekttel. A több mint 30 országból érkező fiatal kutatók a Tajvani Nemzeti Tudományos Oktatási Központban mérték össze tudásukat.

A három magyar diák korábban az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián értek el kiváló eredményeket, most pedig a nemzetközi mezőnyben is bizonyítva hódították meg Tajvant is.

Zsigó Dalma Kamilla, a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanulója a „Wibrazz" című projektjével a számítástechnika és mérnökinformatikus kategóriában 3. díjban, Raposa Bálint, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákja kémia kategóriában, „Szén-aerogélek lítium-levegő akkumulátorban történő alkalmazása” c. munkájával 4. díjban, Ivánka Laura, a The British International School Budapest diákja viselkedés és társadalomtudomány kategóriában „DIVE&CLEAN” c. projektjével 4. díjban részesült.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.