Több mint 30 pontból álló javaslatot dolgoztak ki a tanárok, hogy miként lehetne alkalmazni az MI-t az oktatásban

A mesterséges intelligencia rengeteg lehetőséget biztosít az oktatás fejlesztésére, ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete felhívta a figyelmet a kettősségére is.

  • Rodler Lili

A PSZ tíz területre fókuszálva foglalta össze az általuk szükségesnek vélt lépéseket, jutott el a Népszavához. Ezek között szerepel az MI hatása

  • a pedagógiára,
  • a tanárok munkakörülményeire,
  • a diákok életére és tanulmányaira,
  • valamint a szabályozási keretek megerősítése,
  • az etikus használat kérdése,
  • továbbá a digitális oktatási technológiákat, eszközöket fejlesztő cégek szerepének vizsgálata.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Népszavának azt mondta, az MI-technológián alapuló szoftverek, eszközök segítséget jelenthetnek például az értékelési folyamatokban, a kompetenciafejlesztésben, az egyéni tanulási utak kidolgozásában. Mindenképp szabályozni kell, hogy ezek milyen keretek között alkalmazhatók, továbbá szem előtt kell tartani, hogy minden esetben „az emberé legyen az utolsó szó, ne pedig a gépé”.

Totyik arra is emlékeztetett, hogy a kormánynak idén kell felülvizsgálnia a Nemzeti alaptantervet, így itt a lehetőség, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzon. Hozzátette azt is, hogy több országban – mint például Kínában, Dél-Koreában, Indiában – egy ideje tantervi szinten foglalkoznak a mesterséges intelligenciával. De már Lengyelországban is van ilyen irányú törekvés.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.