Leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok miatt.
2024. szeptember 1-je óta országszerte 138 alkalommal volt szükség iskolaőri közbelépésre - közölte a Népszava megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A legtöbb esetben az iskolaőröknek a diákok között kialakult verekedés és garázdaság miatt kellett intézkedniük, de szükség volt kábítószerrel kapcsolatos jogsértések, testi sértés, illetve különböző vagyon elleni cselekmények, főként lopás miatti közbelépésre is. Szabálysértési eljárások indultak emellett a tanulók által az iskolába vitt szúró- vagy vágóeszközök miatt, az év utolsó időszakában pedig pirotechnika eszközök birtoklása miatt is kellett intézkedni.
Az iskolába vitt "tiltott tárgyak" miatt az első félévben 23 alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek. Ebbe a szeptember 1-től hatályos rendelet szerint a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök és a 18 év alattiak számára nem értékesíthető termékek (pl; alkohol, dohánytermékek) tartoznak bele. A használatukban korlátozott tárgyak - okostelefon, okosóra - birtoklása miatt azonban az iskolaőrök nem cselekedhetnek, a szabályok betartásának ellenőrzése a pedagógusok jogkörébe tartozik.
Az iskolaőri programban egyébként jelenleg 933 nevelési-oktatási intézmény vesz részt, ami 227 iskolával több, mint egy évvel korábban.
A szülők örülnek, hogy a gyerekeik a szünetekben telefonozás helyett játszanak és beszélgetnek, és egyelőre a tanárokkal sem vált nehezebbé a kapcsolattartás a szeptember 1-jén életbe lépett rendelet miatt.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
