Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint túl sok meglepetés nem érte őket, de volt 1-2 trükkös feladat az idei felvételiben.
Magyarból mondatelemzéssel, szövegértéssel, névalkotással és verselemzéssel is találkoztak a diákok a központi írásbeli felvételin január 18-án szombaton. Matematikából főként logikai feladatokat kaptak, de volt 1-2 meglepetés is.
Rosszabbra számítottak
Nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatlapjait, de összességében rosszabbra számított a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba készülő Noel a központi írásbeli felvételin magyarból.
A termekből éppen csak kilépett diákok, a budapesti Mira és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Noel emlékei szerint a 2025-ös központi írásbelin magyarból kaptak szövegértést, idén is kellett szólásokat és közmondásokat megfejteniük és "lefordítani" őket, továbbá főnevekből kellett személyneveket alkotniuk, és régies "szlengeket" mostani magyar nyelvre átírniuk.
Idén sem maradt el mindezek mellett a szövegalkotás feladat. A nyolcadikosoknak arról kellett egy rövidebb esszét írniuk 2-2 érvvel és ellenérvvel, hogy testvérekkel vagy egykeként jobb-e az élet. Volt, aki magát a témát furcsának találta, de az Eduline által megkérdezett diákok többségének sikerült a megadott időn belül, feltételezhetően jól megírnia.
A feladatok közül sem Mirát, sem Noelt, és a szintén budapesti Tímeát sem érték nagy meglepetések. A diákok mindegyike legalább szeptember óta készült a megmérettetésre. Jártak az iskoláikban tartott felvételi előkészítőkre, de vannak közülük, akik heti egyszer magátanárral is készültek.
Nehezebb volt, mint a korábbi években
Mint ahogy az szinte minden évben lenni szokott, a matekról már kevésbé pozitívan és mosolygósan nyilatkoztak a diákok a szerkesztőségünknek.
A szintén Budapesten élő Benett szerint a matek feladatsor furcsa volt. A Neumann János Informatikai Technikumba készülő fiút meglepetésként érte például a koordinátageometriás feladat, míg Mirának egy visszafelé gondolkodást igénylő szöveges feladat volt a legnehezebb. Ebben egy megadott számsor alapján kellett kilogikázniuk, hogy mi lehet az első szám benne.
Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek
- véli a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumba készülő diáklány.
Tímea szerint a feladatsorban kifejezetten sok volt a logikai feladat. Ő személy szerint több egyenletes példára számított, a többiek viszont nem bánják, hogy ezekben nem bővelkedett a feladatsor.
Meglesznek a szükséges pontok?
Az idei központi felvételi számos diák és szülő számára stresszesebb, mint a korábbi években, hiszen a tankerületek javaslatára több állami gimnázium is minimumponthatárokat vezetett be. Gimnáziumi képzésre például egyes intézményekben legalább 50 pontos központi felvételi eredménnyel lehetne bekerülni, míg a nyelvi előkészítős osztályokba 60 a ponthatár.
Mindezek ellenére az általunk megkérdezett diákok nem aggódnak. Úgy vélik, sikerült azt az eredményt hozniuk, amit szerettek volna. De volt közöttük olyan is, aki csak azért írta meg a központi írásbelit, hogy tesztelje a tudását. A hatosztályos gimnáziumba járó Tímea például nem tervez másik iskolába jelentkezni. Marad ott, ahová eddig is járt, csak szerette volna kihívás elé állítani magát.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.