A tankerülethez tartozó iskola tanárai nem kapták meg jogos járandóságuk egy részét, ami több millió forintot is jelenthet.
A Békéscsabai Rendőrkapitányság sikkasztás bűntett gyanúja miatt folytat eljárást a Békéscsabai Tankerületi Központban történtek ügyében – írja a Magyar Narancs. A hírt Bánki András tankerületi igazgató is megerősítette.
A portál 2024 decemberének végén arról értesült, hogy a rendőrség eljárást folytat egy a Békéscsabai Tankerületi Központhoz köthető bűncselekmény gyanúja ügyében, miután több, a tankerülethez tartozó pedagógus sem kapta meg a járandósága egy részét.
Az ügyben már több tanárt is meghallgattak tanúként. Bár azt nem tudni, hogy pontosan hány alkalmazott érintett, azonban tanáronként 200 ezer és egymillió forint között lehet az az összeg, amelyet a pedagógusok nem kaptak meg.
A Magyar Narancsnak adott beszámolók szerint a sikkasztási ügy több orosházi és Orosháza környéki, valamint a mezőkovácsházi járás állami fenntartású oktatási intézményeit is érintheti.
„A Békéscsabai Tankerületi Központ belső ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját észleltek egy ügyintéző esetében. A tankerületi központ a feljelentést megtette, valamint a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette”
- nyilatkozta a lapnak Bánki András, majd hozzátette, hogy a tankerületi központ a pedagógusoknak járó összeget megtéríti, amit a későbbiekben a peres eljárás során fognak visszakövetelni a kárt okozó féltől.
Az ügy kapcsán reagált a Békéscsabai Rendőrkapitányság is, akik szintén megerősítették, hogy sikkasztás gyanúja miatt eljárást folytatnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
