Az uniós projekt keretében finanszírozott laptopokat még karácsony előtt kapták meg a tanulók és az intézmények.
Október 7-ig igényelhették az ötödikes, kilencedikes és a hatosztályos gimnáziumba járó hetedikesek szülei az ingyen notebookot a KRÉTA rendszerén keresztül. A laptopokat a diákok még az ünnepek előtt vehették át. Ezzel pedig lezárult az az uniós projekt, amelynek keretében ingyen notebookot kaphattak a magyar diákok.
A Klebelsberg Központ közleménye szerint a programban részt vevő 504 tankerületi, állami, egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magán fenntartó, több mint 3012 iskola számára nemcsak személyes használatú eszközöket, hanem intézményi használatra szánt notebookokat is biztosítottak.
Az európai uniós projektben összesen 579 ezer notebookot osztottunk ki, biztosítva ezzel a digitális oktatáshoz szükséges eszközökhöz való egyenlő hozzáférését.
- írták, majd kitértek arra is, hogy a projekt a jövőben is folytatódik, 2025-ben újabb fejlesztések várhatók, köztük interaktív panelek beszerzése, amelyek tovább támogatják az oktatás digitális átalakulását.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, 2023 őszén 140 ezer ingyen laptopot osztottak szét a diákok között, akkor a hetedikesek és a tizedikesek kaptak, előtte évben pedig az akkori kilencedikesek. Tavasszal pedig 193 702 laptopot szállítottak ki 2581 köznevelési intézmény 3085 feladatellátási helyére.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
