Csak idén a gyermekvédelmi dolgozók harmada hagyta el a szakellátási intézményeket

Idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016.

  • Eduline

Ezekről a számadatokról a Belügyminisztérium tájékoztatta a Népszavát, az adatsorból pedig az is kiderül, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.

A tárca azonban nem tért ki a pályaelhagyások mögött álló pontos okokra, így nem lehet tudni, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány miatt bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. A lap szerint arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.

Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését. Ezzel szemben a Belügyminisztérium most más számadatokat közölt a hírlappal.

Az 1804 pályaelhagyó helyére 1487 új dolgozót tudtak csak felvenni. Arra viszont nem tértek ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig maradtak a rendszerben, esetleg pár hét vagy hónap után továbbálltak más munka után keresve. Az viszont biztos, hogy 317 távozó helyére továbbra sem találtak még ideiglenesen se senkit. Ezzel kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy „minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények.”

Ehhez képest viszont sokan az ellenkezőjét tapasztalják. A gyermekvédelemben dolgozók és a gyermekfelügyelők közül soka egyöntetűen azt mesélték a Népszavának, hogy ősz óta az intézményeikben semelyik távozó kollégájuk helyére sem sikerült új munkaerőt találniuk, még csak érdeklődők sem jelennek meg.

A helyzetet pedig az is súlyosbíthatja majd, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak – ide tartozik a gyermekvédelemben dolgozók többsége is – érdemi béremelése 2026-ban várható legkorábban. Pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a túl alacsony fizetés az egyik oka annak, hogy nincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember.

Ugyanilyen probléma az intézmények állapota, felszereltsége is. A lap által megírt Belügyminisztérium közlés szerint az SZGYF fenntartásában jelenleg 417 határozatlan és 48 ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény van. Határozatlan egy intézmény besorolása, ha a személyi és a tárgyi feltételek megfelelőek, ideiglenes, ha nem. Jelenleg az állami ellátórendszerben 793 gyermekotthoni csoport működik, közülük 84, tehát több, mint a 10 százaléka érintett összevonással, bezárással.

A lap gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint hónapról hónapra újabb lakásotthoni bezárásról, csoportok összevonásáról értesülnek. Havonta országosan 300-400 férőhelyre lenne szükség a bekerülő gyerekeknek, idén novemberben 20 gyermek elhelyezése valósult meg. A többieken nem tudnak segíteni, mert nincs hova elhelyezni őket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.