Szigorítaná a kormány az órán használható tankönyveket, tiltakoznak a történelem-és a magyartanárok
A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.
A Népszava cikkében úgy fogalmazott, hogy a Civil Közoktatási Platform (CKP), a Szülői Hang Közösség és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem értenek egyet a szigorítással.
A CKP többek között azt kifogásolta, hogy a szigorítás után az iskolaigazgatóknak kellene ellenőrizni, hogy a pedagógusok milyen tankönyveket használnak, emiatt az intézményvezetők gyakorlatilag cenzori szerepet töltenének be.
A szervezetek azt kérték, hogy ezt töröljék, azonban a BM ezt elutasította azzal az indokkal, hogy ellentétes "ellentétes a jogszabály céljával”.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott a szigorítás ellen, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.
A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.
Ha a tervezetet elfogadja a parlament, akkor a kihirdetést követő ötödik napon már hatályos is lesz. Vagyis akár már az idei tanévben is kizárólag olyan tankönyvekből taníthatnak a pedagógusok, ami szerepel a tankönyvjegyzékben, és csak olyan tansegédletet, ami az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelel.
A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.