Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Kardosné Gyurkó Katalint nevezte ki a pozícióra.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az új miniszteri biztos feladatkörében felel
adta hírül az MTI. A miniszteri biztos feladatai közé tartozik többek között az is, hogy közvetítsen a családi civil- és érdekképviseleti szervek és a kormányzati szervek között a családok és a nemzedékek közti együttműködés sajátos érdekeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében.
Tevékenysége egyszerre érinti a családügy, a demográfia, a civil szervezetek, az oktatás és a kultúra területét. Munkája során szakmai észrevételeket tesz a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése érdekében, közreműködik a népesedéspolitikával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, kezdeményezi döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését.
Kardosné Gyurkó Katalin 2016 és 2024 között a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, korábban pedig főtitkára volt. „Az Európai Parlament, az IFFD és a Polgári Magyarországért Alapítvány is díjjal ismerte el az egyesület tevékenységét. A NOE-díj mellett munkájáért 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült. 2018 májusában a családvédelem területén kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységéért Pro Familiis-díjban, 2024-ben kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült” ‒ idézte fel eredményeit a tárca.
Az ezzel kapcsolatban megjelent cikkel a Népszava.hu hozzátette, hogy 2018-ban Kardosné adta át Novák Katalin akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak a NOE-díjat. Novák kegyelmi botránya során pedig előbb teljes vértezetben kiállt az azóta megbukott köztársasági elnök mellett, majd váratlanul törölte posztja ezen részét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
