Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Több mint 600 ezer notebook kiosztását és a tanárok béremelését hozta példának az államtitkár, mikor arról beszélt, azt elmúlt években milyen ráfordítások történtek az oktatásban.
Magyarországon 2018 óta csaknem 1400 milliárd forint értékben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés, építés valósult meg – írta meg az MTI Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára közlését.
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy ebből az összegből eddig 579 ezer notebookot adtak át az 5-12. évfolyamos diákoknak, az utolsó 125 ezer ilyen eszköz pedig a jövő héten kerül kiadásra.
A ráfordításokba beletartozott a pedagógusok „történelmi léptékűnek” nevezett béremelése is, „amelyet 2025-ben is folytatva, átlagosan 820 ezer forintot biztosítanak a pedagógusoknak” – mondta Balatoni Katalin.
A fizetésemelésekkel kapcsolatban év elején felmérést készített a PDSZ, amelyből akkor az derült ki, hogy az ígért 32 százalékos emelést csak kevesen kapták meg. A beérkezett válaszok alapján átlagosan nettó 366 ezer forintra emelkedett a pedagógusok bére. Az erről szóló cikkünk itt olvasható:
A beszédre Zalaegerszegen került sor, aminek apropója a Zrínyi Miklós Gimnázium eddig elvégzett felújításainak átadása volt.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).