Több mint 600 ezer notebook kiosztását és a tanárok béremelését hozta példának az államtitkár, mikor arról beszélt, azt elmúlt években milyen ráfordítások történtek az oktatásban.
Magyarországon 2018 óta csaknem 1400 milliárd forint értékben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés, építés valósult meg – írta meg az MTI Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára közlését.
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy ebből az összegből eddig 579 ezer notebookot adtak át az 5-12. évfolyamos diákoknak, az utolsó 125 ezer ilyen eszköz pedig a jövő héten kerül kiadásra.
A ráfordításokba beletartozott a pedagógusok „történelmi léptékűnek” nevezett béremelése is, „amelyet 2025-ben is folytatva, átlagosan 820 ezer forintot biztosítanak a pedagógusoknak” – mondta Balatoni Katalin.
A fizetésemelésekkel kapcsolatban év elején felmérést készített a PDSZ, amelyből akkor az derült ki, hogy az ígért 32 százalékos emelést csak kevesen kapták meg. A beérkezett válaszok alapján átlagosan nettó 366 ezer forintra emelkedett a pedagógusok bére. Az erről szóló cikkünk itt olvasható:
A beszédre Zalaegerszegen került sor, aminek apropója a Zrínyi Miklós Gimnázium eddig elvégzett felújításainak átadása volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
