A magyar magániskolákban átlagosan másfél millió forint a tandíj, de a nemzetközikben akár ennek a dupláját is elkérhetik a szülőktől

Egy átlag családnak megfizethetetlenek, mégis évről évre egyre népszerűbbek a magániskolák.

A 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 000-ről 64 000 főre nőtt – olvasható a BDO Magyarország tanulmányában, amelyben feltérképezték a magyar magánoktatási piacot.

A kutatás szerint - amelyben 28 oktatási intézményt vizsgáltak, köztük 10 magyar és 18 nemzetközit - a magyarországi középfokú oktatási intézmények 23%-a már alapítványi fenntartású vagy magán volt a 2022/23-as tanévben.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) pedig arról adott tájékoztatást, hogy 2018 óta több mint 20 új alapítványi és magániskola kezdte meg működését az országban. Emellett több, már korábban is működő intézmény tervezi bővíteni kapacitását vagy akár új campus létrehozásában gondolkodik.

Milliós összegű tandíjak

A felmérésben a tandíjakra is kíváncsiak voltak. Itt jelentős eltéréseket találtak a magyar és a nemzetközi iskolák között:

a nemzetközi intézmények esetében az éves tandíjak átlagos értéke 4,3 millió Ft, míg a magyar intézményeknél alacsonyabb, átlagosan 1,5 millió Ft.

A magyar iskolákat üzemeltető szervezetek átlag éves bevétele 767 millió Ft, míg a nemzetközi intézményeké magasabb, meghaladja az 1 milliárd Ft-ot – írja a BDO.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.