Egy átlag családnak megfizethetetlenek, mégis évről évre egyre népszerűbbek a magániskolák.
A 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 000-ről 64 000 főre nőtt – olvasható a BDO Magyarország tanulmányában, amelyben feltérképezték a magyar magánoktatási piacot.
A kutatás szerint - amelyben 28 oktatási intézményt vizsgáltak, köztük 10 magyar és 18 nemzetközit - a magyarországi középfokú oktatási intézmények 23%-a már alapítványi fenntartású vagy magán volt a 2022/23-as tanévben.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) pedig arról adott tájékoztatást, hogy 2018 óta több mint 20 új alapítványi és magániskola kezdte meg működését az országban. Emellett több, már korábban is működő intézmény tervezi bővíteni kapacitását vagy akár új campus létrehozásában gondolkodik.
Milliós összegű tandíjak
A felmérésben a tandíjakra is kíváncsiak voltak. Itt jelentős eltéréseket találtak a magyar és a nemzetközi iskolák között:
a nemzetközi intézmények esetében az éves tandíjak átlagos értéke 4,3 millió Ft, míg a magyar intézményeknél alacsonyabb, átlagosan 1,5 millió Ft.
A magyar iskolákat üzemeltető szervezetek átlag éves bevétele 767 millió Ft, míg a nemzetközi intézményeké magasabb, meghaladja az 1 milliárd Ft-ot – írja a BDO.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
