Tanítónak nem a 19 évesek tanulnak, hanem a 27 évnél idősebb nők

Az idei felvételin a tanító alapszakra felvettek döntő többsége 27 éven felüli.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024-es felvételi részletes statisztikáit, amelyből kiderült, hogy tanító alapszakra összesen 1323 diákot vettek fel. Közülük mintegy 800-an elmúltak 27 évesek vagy annál idősebbek. Ehhez képest a 19 évnél fiatalabbak száma csak 219 volt.

Ezek után nem meglepő, hogy a felvettek közül 974-en levelező tagozatra járnak, feltehetően azért, mert az egyetem mellett dolgoznak. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy 941 tanító alapszakos hallgató korábban még nem szerzett sehol diplomát.

Abban nincsen újdonság, hogy a tanító alapszak továbbra is a nők között népszerű, hiszen a felvettek között csupán 136 férfi van. A legtöbb diákot az ELTE-re, a győri Széchenyi István Egyetemre és Károlira vették fel tanító alapszakra.

Az biztos, hogy szükség van az utánpótlásra, hiszen augusztus közepén, a 2024/2025-ös tanév kezdete előtt közvetlenül is 370 tanító hiányzott a közoktatásból.

 

 

 

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.