Alapvetően nem különbözik a többi tanulóétól.
Fontos tudni, hogy az eljárás magyar nyelven zajlik és magyar felvételi eljárás szabályait alkalmazzák minden tanuló esetében. Tehát egyhangúlag minden diáknak a korábban közzétett időpontokhoz kell igazodniuk a felvételi során. Az Oktatási Hivatal a jelentkezés menete a külföldi iskolák tanulói esetében megnevezésű tájékoztatójában erre fokozottan felhívja a figyelmet, illetve ismerteti a felvételi eljárás menetét.
Miután az iskolák október 20-szal bezárólag nyilvánosságra hozzák a felvételi tájékoztatóikat, ez után lehet elkezdeni a kiválasztott iskolákkal egyeztetni az általános iskolás bizonyítványok elismertetésével kapcsolatban. Erről részletesebben ide kattintva olvashattok.
A hozott pontok kiszámítását egyedileg, a választott iskolák igazgatóival előzetesen kell egyeztetni.
December 2-ig lehet a központi írásbeli vizsgára jelentkezni, a kiválasztott vizsgaszervező intézményben. A vizsgát bármelyik intézményben megírhatjátok, akár jelentkeztek oda, akár nem. A vizsga során a külföldi tanulók nem kapnak kivételes elbánást, nem kapnak könnyítést vagy mentességet. Ez alól kivétel, akik szakértői véleménnyel rendelkeznek és így mentesülnek egyes tantárgyi elbírálások alól.
Az írásbelit szervező iskolák sorát november 15-ig teszik majd közzé az OH honlapján.
Fontos, hogy a vizsgára való jelentkezés nem egyezik meg a középfokú iskolába való jelentkezéssel, azt minden esetben külön kell elintézni. Ez utóbbira a jelentkezést 2025. február 20-ig lehet majd benyújtani.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
