Ebben az esetben nézhet bele a munkáltató a pedagógusok saját mobiltelefonjába

Kell például írásos bejelentés, és a személyes adatokhoz nem férhet hozzá.

  • Székács Linda

Saját eszköz csak akkor jöhet szóba az ellenőrzés tekintetében, ha azon a pedagógus - megállapodás alapján – az érintett jogviszonyt érintő adatokat is használ

- írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a bejegyzésben, amiben arra adnak választ, hogy belenézhet-e az iskolaigazgató a tanárok mobiltelefonjába.

"Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - tette fel a kérdést a PDSZ jogsegélyszolgálatának egy óvodapedagógus.

Válaszában a szakszervezet azt írja; személyes adatokba semmilyen esetben nem nézhet bele a munkáltató. Magát az eszköz ellenőrzését azonban kérheti - még akkor is, ha privát telefonról van szó - akkor, ha például a pedagógus azon használja a Krétát.

Az esetleges ellenőrzést viszont előzetesen írásban be kell jelenteni, és csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra - ha felmerül a jogosulatlan használat - hogy a pedagógus milyen célból telefonált például x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról.

Az igazgató maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs.

Hogy miért nézhet(ne) bele az intézményvezető a pedagóguso mobiljába, arról itt írunk:

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.